Alacsony P/E, drága részvény? Az értékeltségi mutatók öt ellenőrzési pontja

A cikk kérdése

Egy alacsony P/E könnyen felkelti a figyelmet. A mutató azonban egy árfolyamot oszt el egy részvényre jutó eredménnyel, ezért mindkét adat tartalmát meg kell érteni. A múltbeli csúcseredmény, az egyszeri nyereség vagy egy hibás részvényszám olcsónak mutathat olyan papírt is, amelynek jövőbeli pénztermelése bizonytalan.

Az Investor.gov részvényismertetője az alacsony P/E-t az értékalapú részvények gyakori jellemzői között említi, ugyanakkor a részvénybefektetés veszteségkockázatát is bemutatja. [1] A cikk célja annak ellenőrzése, mi áll egy szorzó mögött. Az alábbi számítások kitalált vállalatra vonatkoznak, és nem adnak vételi jelzést.

1. Melyik időszak eredményével számolsz?

A visszatekintő P/E múltbeli eredményt, az előretekintő változat becsült eredményt használ. Az utóbbi a becslés forrásától és frissességétől függ. Egy régi elemzői várakozás azóta megjelent eredményfigyelmeztetés után már elégtelen lehet.

Kitalált társaságunk részvényára 3000 forint, éves EPS-e 500 forint. A P/E 6. Ha a következő évre csak 250 forintos EPS-t feltételezünk, változatlan ár mellett az előretekintő szorzó 12. Ugyanaz az árfolyam két külön eredménybázison nagyon eltérő képet ad. Egyiket se közöld időszak és eredményforrás nélkül.

2. Miből keletkezett a nyereség?

Tegyük fel, hogy az 500 forintos EPS-ből 200 forint egy eszközeladás egyszeri, adózás utáni, a vizsgált részvényesekre jutó hatása. Saját, egyszerűsített elemzésünkben ezt levonva 300 forint marad, amivel a szorzó 10. Ez a korrekció feltételezi, hogy az egyszeri tétel pontosan azonosított és a részvényszám összehasonlítható.

A korrigálásnál következetesség kell. Ha a kedvezőtlen egyszeri tételeket rendre kihagyod, a kedvezőket pedig bent hagyod, felfelé torzíthatod a fenntarthatónak tekintett eredményt. A „normalizált” EPS saját elemzői becslésként szerepeljen, a jelentett adattal együtt. Egy értékvesztés visszaadása sem bizonyítja, hogy az érintett üzlet gazdasági problémája megszűnt.

A kibocsátó által közölt korrigált mutatónál keresd meg a definíciót, a jelentett számhoz vezető átvezetést és az összehasonlító időszak adatait. Az ESMA alternatív teljesítménymutatókról szóló iránymutatása ezeket a szempontokat, a következetességet és az egyszerinek nevezett tételek indokolását is tárgyalja. [3]

3. Hol tart az üzleti ciklus?

Egy árupiaci vagy erősen beruházásfüggő vállalat nyeresége kiugró lehet kedvező piaci helyzetben. A magas EPS ekkor lenyomja a P/E-t. A következő év árrése, volumene és költsége azonban eltérhet. Vizsgáld meg, melyik tényező hajtotta az eredményt, és az mennyire ismételhető.

Saját érzékenységi táblánkban a 3000 forintos árhoz 200, 300 és 400 forintos EPS-t rendelünk. A szorzók rendre 15, 10 és 7,5. Ez nem valószínűségi előrejelzés: három feltételes kimenet. Akkor hasznos, ha minden EPS-változathoz leírod, milyen árbevétel és árrés szükséges hozzá. A pusztán választott számokból álló táblázat látszatpontosságot adna.

4. Ugyanazon az alapon hasonlítasz cégeket?

Két vállalat szorzója eltérő növekedést, eladósodottságot, üzleti kockázatot és tőkeigényt tükrözhet. A 6-os és a 10-es P/E közül az alacsonyabb nem ad automatikusan jobb befektetést. Veszteséges cégnél a negatív P/E különösen alkalmatlan arra, hogy a pozitív szorzókkal egyszerű rangsort képezz.

Az EV/EBITDA egy másik nézőpont, de ott a vállalatérték és az EBITDA definícióját is egyeztetni kell. A lízingkezelés, a készpénz hozzáférhetősége és a korrigált tételek eltérései torzíthatnak. A két mutatót egymást kiegészítő ellenőrzésre használd. A pénztermelés és a beruházási igény így is külön vizsgálatot érdemel.

5. Változik a részvényenkénti nevező?

Az IAS 33 szerinti alap EPS az időszak súlyozott átlagos, forgalomban lévő részvényszámával készül; a konszolidált EPS-nél az anyavállalat törzsrészvényeseire jutó eredmény számít. A hígított EPS a megfelelő feltételek mellett a potenciális részvények hatását is bemutatja. [2] Ezért a jelentett EPS helyett ne ossz automatikusan év végi részvényszámmal, és két cég összevetésekor jelöld, alap vagy hígított adattal számolsz. A tőkeemelésről szóló kapcsolódó cikk külön számpéldával mutatja meg a részvényszám változásának hatását.

Az értékelési munkalap végére öt adat kerüljön: árfolyam és időpont; EPS-időszak; egyszeri tételek; becslési feltételek; részvényszám. Ebből már látszik, miért lett alacsony a mutató, és melyik feltételezés változásakor kell újraszámolni. A vállalható következtetés az eredmény fenntarthatóságáról és a modell érzékenységéről szól, az automatikus olcsóság kijelentése helyett.