DAJKA GÁBOR · PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKFüggetlen közleményfigyelő / v0.5.63

TŐZSDEI FOGALMAK ÉRTHETŐEN

Nőtt a vállalati profit. Az egy részvényre jutó eredmény is?

Az EPS megértéséhez az eredmény mellett a részvényszámot is olvasni kell. Számpélda az eltérő növekedési ütemekre.

Saját olvasási segítségForrások és jelölt példák
JelentésolvasásKb. 3 perc olvasásUgrás a tudáspróbához ↓

Szerkesztő és kiadó: Dajka Gábor.
Szerkesztési elvek és forráskezelés

Két számot keress az EPS mögött

Az EPS, vagyis az egy részvényre jutó eredmény egy hányados. Az IAS 33 szerinti alap EPS számításában a megfelelő eredményt az időszakban forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával osztják. Konszolidált beszámolóban az anyavállalat törzsrészvényeseire jutó eredmény a kiindulópont. A csoport teljes profitja és az EPS számlálója ezért eltérhet.

Olvasáskor nyisd meg az EPS kiegészítő megjegyzését, és másold ki külön a számlálót, a nevezőt és a kapott mutatót. Ellenőrizd a mértékegységeket: millió forint osztva millió darabbal forintot ad részvényenként. Az egész csoport profitjának egyszerű elosztása az interneten talált aktuális részvényszámmal könnyen más számot eredményezhet.

Miért kell idővel súlyozni a részvényszámot?

Egy év közben kibocsátott részvény az évnek csak egy részében van forgalomban. Emiatt a záró darabszám eltérhet az EPS-hez használt átlagtól. Az alábbi, egyszerűsített példában az év első felében 100, második felében 120 millió részvény van forgalomban, így a fél-fél éves súlyozott átlag 110 millió. Valódi számításhoz a pontos időpontokat és az IAS 33 szerinti korrekciókat kell követni.

Külön keresd meg a tőkeemelést, a saját részvényeket és az esetleges részvényfelosztást. Ezeket eltérően kell értelmezni; egy darabszámváltozás önmagában nem mondja meg, mennyit változott a tulajdonos gazdasági részesedése. A jelentésben közölt összehasonlító EPS-nél azt is ellenőrizd, történt-e visszamenőleges módosítás, mielőtt egy régi hír számaival összekötöd.

Alap és hígított EPS: miért szerepelhet két érték?

Az IAS 33 az alap és a hígított EPS bemutatását is szabályozza. A hígított mutató a hígító potenciális törzsrészvények hatását veszi figyelembe; ilyen helyzetet például bizonyos opciók vagy átváltható instrumentumok teremthetnek. Nem minden lehetséges részvényt kell egyszerűen hozzáadni a nevezőhöz, és a számláló is módosulhat. Az alkalmazott feltételeket az EPS-megjegyzésben keresd.

Készíts két oszlopot a saját jegyzetedben: alap EPS és hígított EPS. Melléjük írd oda, milyen instrumentum magyarázza a különbséget. Ha nincs különbség, ebből ne következtess minden jövőbeli részvénykibocsátás kizárására. A beszámoló mutatója az adott időszak számítását írja le, a következő időszak vállalati döntéseit nem rögzíti előre.

Mit mond és mit hagy nyitva a növekedés?

A példában a profit 20%-os növekedése mellett az alap EPS csak 9,09%-kal nő. Mindkét állítás igaz, eltérő egységet mérnek. A részvényenkénti adat jobb kiindulópont lehet egy részvényhez kötött összehasonlításhoz, de az eredmény összetételét itt is meg kell nézni: volt-e egyszeri tétel, eladott üzletág vagy jelentős számviteli becslésváltozás?

A végső feljegyzésed válassza külön az eredmény változását és a darabszám hatását. Így később visszakereshető, mi mozgatta az EPS-t. Az EPS nem kifizetési ígéret: a részvényesnek járó osztalékhoz külön döntés és feltételek tartoznak. Az emelkedő EPS önmagában vételi árat vagy várható hozamot sem határoz meg.

Kitalált számpélda

Kitalált, egyszerűsített példa: tavaly 10 milliárd Ft volt a törzsrészvényesekre jutó eredmény, a súlyozott átlagos részvényszám 100 millió darab, az alap EPS 100 Ft. Idén az eredmény 12 milliárd Ft, az első félévben 100, a másodikban 120 millió részvény van forgalomban. A fél-fél éves súlyozással 110 milliós nevezőt kapunk, így az EPS 109,09 Ft. A profit 20%-kal, az EPS 9,09%-kal nőtt. Más EPS-korrekciót a példa nem tartalmaz.

Saját olvasási munkalap

A jelölések és a jegyzet ebben a lapban maradnak. A program nem menti és nem küldi el őket; oldalváltáskor elveszhetnek. Tartós jegyzethez másold ki a szöveget.

Tudáspróba · 3 kérdés

Minden helyes válasz egy pont. A visszajelzés erre a néhány kérdésre vonatkozik, befektetői alkalmasságot nem mér. A válaszok ezen az oldalon maradnak; nem tároljuk és nem küldjük el őket.

1. Mennyi a példában az idei súlyozott átlagos részvényszám?
2. Mennyi az idei alap EPS a példában?
3. Mi következik közvetlenül az EPS emelkedéséből?

Megoldások és kézi pontozás
  1. 110 millió darab — A két egyforma hosszúságú félévben 100 és 120 millió részvényt feltételeztünk, ezek átlaga 110 millió. Kapcsolódó rész: Miért kell idővel súlyozni a részvényszámot?.
  2. 109,09 Ft — 12 milliárd forintot 110 millió részvénnyel osztunk, így 109,09 forint adódik. Kapcsolódó rész: Két számot keress az EPS mögött.
  3. Nőtt a számított részvényenkénti eredmény. — Az EPS számított eredménymutató; nem rögzíti az osztalékot vagy a piaci árfolyamot. Kapcsolódó rész: Mit mond és mit hagy nyitva a növekedés?.

0–1 pont: ismételd át az elhibázott kérdésekhez jelölt részeket. 2 pont: egy összefüggést még érdemes ellenőrizni. 3 pont: ezt a 3 kérdést helyesen válaszoltad meg. Következő lépésként töltsd ki a munkalapot egy eredeti közlemény alapján.

Források és kapcsolódó módszertan

A külső hivatkozások fogalmi vagy kibocsátói hátteret adnak; a példák és az olvasási munkalap a Radar saját oktatási anyagai. A rendszer működésére vonatkozó részek a kiadás kódjához és a Működés oldalhoz kapcsolódnak.

IFRS Foundation: IAS 33 – hivatalos háttér, ellenőrizve: 2026. október 26.

Általános tájékozódási segítség. A teljes eredeti dokumentum, az aktuális feltételek és a saját körülményeid külön ellenőrzést igényelnek.

Hogyan készül a tartalom? Hogyan jelezhetsz hibát?