Hitel és kötvény a részvény mögött: hogyan vizsgáld a refinanszírozási kockázatot?

A cikk kérdése

Egy nyereséges vállalat is kerülhet nehéz helyzetbe, ha rövid időn belül nagy tartozást kell visszafizetnie. A részvényes számára ezért az adósság összege mellett annak időzítése és feltételrendszere is lényeges. A lejáró hitel megújítása új kamatot, biztosítékot vagy korlátozást hozhat, szélsőséges esetben pedig nem áll rendelkezésre megfelelő új finanszírozás.

A refinanszírozási kockázat vizsgálatához a pénzügyi jelentés kiegészítő megjegyzései gyakran többet adnak, mint a vezetői összefoglaló. A következő olvasási módszer egyszerű vállalati helyzetre készült. Bankoknál és biztosítóknál a források, a likviditás és a szabályozói tőke sajátosságai külön elemzést igényelnek.

Készíts lejárati táblát

A kamatozó kötelezettségeket oszd időszakokra: következő tizenkét hónap, további egy–három év, későbbi lejárat. Írd mellé a pénznemet, a fix vagy változó kamatozást és a fő biztosítékot. Külön kezeld a tőkét és a kamatfizetést. Ellenőrizd, hogy az olvasott táblázat könyv szerinti értéket vagy jövőbeli, diszkontálatlan szerződéses pénzáramlást közöl-e; ezek összege eltérhet.

Az IFRS 7 a pénzügyi instrumentumokból eredő kockázatok és azok kezelésének bemutatását szabályozza. Ez támpont ahhoz, hogy a likviditási és pénzügyi kockázati megjegyzéseket keresd a beszámolóban. [1] A cikk munkalapja saját elemzési segédlet, amely a nyilvánosan közölt adatokból építhető fel.

A nettó adósság mellett nézd a rendelkezésre álló pénzt

Kitalált társaságunknak 18 milliárd forint kamatozó adóssága és 6 milliárd pénzeszköze van. Egyszerű nettó adóssága 12 milliárd. Tegyük fel azonban, hogy a pénzből 2 milliárd szerződéses okból korlátozottan használható, további 2 milliárdot pedig a saját stresszmodellünkben a napi működés fenntartásához tartunk szükségesnek. Ebben a forgatókönyvben 2 milliárd marad szabad tartaléknak.

A következő évben 8 milliárd tőke jár le. A menedzsment 3 milliárd, kamat és szükséges beruházás után fennmaradó, tőketörlesztés előtti pénztermelést vár. A mi számításunkban 2 + 3 = 5 milliárd áll szemben a 8 milliárdos tőkével: 3 milliárd finanszírozási igény marad. Ez nem csődjóslat. Pontosan azt mutatja, milyen összeghez kell további, ellenőrizhető megoldást keresni.

Ilyen megoldás lehet valóban rendelkezésre álló hitelkeret, lezárható eszközértékesítés vagy új tőke. Egy tárgyalás alatt álló banki hitel és egy szerződött, lehívható keret eltérő bizonyosságot jelent. A keret feltételeit és a szükséges biztosítékot is meg kell nézni.

A beszámoló pénzeszközösszege és a törlesztésre használható tartalék eltérhet. Az IFRS értelmező bizottsága a szerződésesen korlátozott felhasználású látra szóló betéteknél is hangsúlyozza a korlátozások és a likviditási hatás bemutatását. A pénzeszköz megnevezése ezért önmagában kevés a szabad felhasználhatóság megállapításához. [2]

Az éves összeg után az időzítést is ellenőrizd. A később beérkező pénz az év elején lejáró hitelhez még nem használható fel. A 3 milliárd a fenti éves modell finanszírozási igénye; az év közbeni legnagyobb hiány ennél több is lehet. A lejáratokhoz rendelj havi vagy negyedéves pénzbeérkezést, és az osztalékot, az akvizíciót vagy más tervezett pénzkiadást is külön vedd figyelembe.

Kamatérzékenység: kis százalék, jelentős összeg

A példában 10 milliárd forintnyi hitel változó kamatozású. Két százalékpontos kamatemelkedés éves, egyszerűsített többletterhe 200 millió forint. Ez változatlan teljes éves tőkeállományt, teljes átárazódást és fedezés hiányát feltételezi. Ha a vállalat kamatfedezeti ügyletet kötött, más devizában adósodott el vagy év közben törleszt, a tényleges hatás eltér.

A „fix kamatozás” címkénél is kérdezd meg, meddig fix. Egy hamarosan lejáró fix kamatú kötvény új kibocsátása már az akkori piaci feltételektől függhet. A mai kamatkiadás így kevés lehet a következő évek terhelésének megítéléséhez.

A hitelfeltétel a vállalat döntéseit is korlátozhatja

A szerződésben szereplő pénzügyi vállalás, vagyis kovenáns meghatározhat például egy adósságarányt vagy kamatfedezeti szintet. A definíciót a dokumentumból kell kiolvasni: a bank által elfogadott EBITDA eltérhet a prezentáció kiemelt adatától. A megsértés következményét, az esetleges felmentést és a rendezési határidőt ugyanott ellenőrizd.

A munkalap végére kerüljön három konkrét kérdés: milyen összeg jár le; milyen biztos forrás fedezi; mely feltétel romlása teheti bizonytalanná a finanszírozást? Egy osztalék- vagy felvásárlási hír olvasásakor ezt a lapot is vedd elő. Így ugyanannak a pénznek az elköltését nem értékeled egymástól független, következmény nélküli eseményként.