A cikk kérdése
Tőkeemelésnél a vállalat új erőforráshoz juthat, miközben a meglévő részvényes részesedési aránya csökkenhet. A kettőt együtt kell vizsgálni. A több részvény önmagában kevés az ügylet megítéléséhez: azt is tudni kell, milyen ellenérték érkezik, mire fordítják, és ebből mennyi eredmény juthat egy részvényre.
A kibocsátás módja meghatározza, kinek van lehetősége részt venni. A meglévő tulajdonos számára ezért a darabszám mellett a részvételi jogosultság, a határidő, az ár és az új részvényekhez tartozó jogok is alapadatok. Az adott kibocsátási dokumentumot olvasd el; általános leírásból ne feltételezz automatikus jegyzési jogot.
Valós dokumentumpélda: a Masterplast 2022-es egyszerűsített tájékoztatójának 5.1. pontja az adott kibocsátásban kifejezetten rögzítette a részvényesek jegyzési elsőbbségi jogának kizárását. Ez az adott ügylet történeti példája; a most vizsgált kibocsátás saját dokumentumában kell ellenőrizned a jogosultságot. [2]
Tulajdoni hányad: az egyszerű rész
Kitalált példánkban 10 millió, azonos jogú részvény van forgalomban. Ebből 100 ezer a vizsgált befektetőé, tehát a tulajdoni hányada 1%. A vállalat további 2 millió részvényt bocsát ki, és a befektető nem vesz részt a kibocsátásban. Ezután 100 ezer / 12 millió = 0,8333% lesz az aránya.
A visszaesés 0,1667 százalékpont, a korábbi arányhoz képest 16,67%. Ezt érdemes pontosan fogalmazni, mert a százalék és a százalékpont összekeverése jelentős hibát okoz. Az 1%-os arány megtartásához a feltételezett helyzetben 120 ezer részvény kellene, vagyis további 20 ezer darab. A tényleges részvétel lehetőségét külön kell ellenőrizni.
A vállalat pénzt is kap
Tegyük fel, hogy a kibocsátás előtti tőzsdei ár 1000 forint, az új 2 millió részvény ára 800 forint. A befolyó bruttó pénz 1,6 milliárd forint. Költségektől, új információtól és piaci átértékeléstől eltekintő modellünkben a régi 10 milliárdos piaci értékhez ezt adjuk: 11,6 milliárd / 12 millió = 966,67 forint elméleti részvényérték.
Ez számítási szemléltetés, a piaci nyitóárat nem jósolja meg. A kibocsátás jelzése, felhasználási célja, a befektetői kereslet és az esetleges kapcsolódó jogok értéke módosíthatja a tényleges helyzetet. Egy arányos jegyzési joggal járó konstrukció elemzéséhez a jog sorsát is figyelembe kell venni; a fenti példa ezt nem modellezi.
A felhasználási tervet konkrétan olvasd: adósságcsökkentés, beruházás, felvásárlás vagy működési veszteség finanszírozása? Mindegyiknek eltérő megtérülési és kockázati profilja van. Apportnál pénz helyett más eszköz vagy részesedés érkezhet, ezért az értékelés megalapozottsága külön kérdés.
Mennyi eredmény kell a hígulás ellensúlyozásához?
A példabeli társaság éves, törzsrészvényesekre jutó eredménye 1 milliárd forint. Tízmillió részvényre ez 100 forint. Változatlan eredmény és teljes évben 12 millió részvény mellett 83,33 forint jutna egy részvényre. A 100 forintos szinthez 1,2 milliárd eredmény szükséges: 20%-os növekedés kell a 20%-kal több részvényhez.
Ha az eredmény csak 10%-kal, 1,1 milliárdra nő, az egy részvényre jutó összeg 91,67 forint. A vállalat nagyobb nyeresége tehát együtt járhat kisebb részvényenkénti eredménnyel. Ez a cikk legfontosabb ellenőrzési pontja.
A jelentés szerinti EPS számítása ennél részletesebb. Az IAS 33 az eredmény és a súlyozott átlagos részvényszám meghatározását is szabályozza, az alap és a hígított EPS esetén. [1] Év közbeni kibocsátásnál ezért a záró darabszám egyszerű behelyettesítése nem adja meg automatikusan a beszámoló EPS-ét. Opciók és átváltható instrumentumok további hatást okozhatnak. Kedvezményes, arányos jegyzési joggal járó kibocsátásnál az összehasonlító EPS is külön vizsgálatot igényel. A fenti egyszerű, teljes éves modell a kibocsátás előtti EPS esetleges korrekcióját nem számítja ki.
Így zárd le az olvasást
Rögzítsd a régi és az új részvényszámot, a bevont ellenértéket, a költségeket, a részvétel feltételeit és a pénz felhasználását. Külön készíts változatlan eredményű és a vállalati terv szerinti forgatókönyvet. A későbbi jelentésben az egy részvényre jutó teljesítményt is vizsgáld. A tőkeemelés hasznát azon lehet számon kérni, hogy a vállalat a kapott erőforrást milyen eredménnyel használta fel.
Saját olvasási munkalap
A jelölések és a jegyzet ebben a lapban maradnak. A program nem menti és nem küldi el őket; oldalváltáskor elveszhetnek. Tartós jegyzethez másold ki a szöveget.
Tudáspróba · 3 kérdés
Minden helyes válasz egy pont. A visszajelzés erre a néhány kérdésre vonatkozik, befektetői alkalmasságot nem mér. A válaszok ezen az oldalon maradnak; nem tároljuk és nem küldjük el őket.
Megoldások és kézi pontozás
- 0,8333% — 100 000 / 12 000 000 × 100 = 0,8333%. Kapcsolódó rész: Tulajdoni hányad: az egyszerű rész.
- Csökken körülbelül 8,33%-kal. — 1,10 / 1,20 − 1 = −8,33%. Kapcsolódó rész: Mennyi eredmény kell a hígulás ellensúlyozásához?.
- Mert az IAS 33 súlyozott átlagos részvényszámmal is számol. — Az év közbeni részvényszám-változás időbeli súlya is számít. Kapcsolódó rész: Mennyi eredmény kell a hígulás ellensúlyozásához?.
0–1 pont: ismételd át az elhibázott kérdésekhez jelölt részeket. 2 pont: egy összefüggést még érdemes ellenőrizni. 3 pont: ezt a 3 kérdést helyesen válaszoltad meg. Következő lépésként töltsd ki a munkalapot egy eredeti közlemény alapján.
Források és kapcsolódó módszertan
A külső hivatkozások fogalmi vagy kibocsátói hátteret adnak; a példák és az olvasási munkalap a Radar saját oktatási anyagai. A rendszer működésére vonatkozó részek a kiadás kódjához és a Működés oldalhoz kapcsolódnak.
[1] IFRS Foundation: IAS 33 Earnings per Share
[2] Masterplast: egyszerűsített tájékoztató, 2022, 5.1. pont – az adott kibocsátás elsőbbségi joga
Általános tájékozódási segítség. A teljes eredeti dokumentum, az aktuális feltételek és a saját körülményeid külön ellenőrzést igényelnek.
Hogyan készül a tartalom? Hogyan jelezhetsz hibát?